2007. december 23.
2007. december 20.
Úgy rohan az idő....
És nekem semmire nincs mostanában időm. Még mindig alkotok, remélem időben készen lesz a fehér rózsa, de még a keretet is le kell majd festenem hozá.
Sajnos az Anyukámat tegnap megint be kellett vinni a Klinikára, mert nagyon elkezdett szédülni. A diagnózis "csak" agyi keringési zavar szerencsére. Nagyon meg voltunk ijedve, nehogy megint egy stroke legyen, de a CT nem mutatott ki semmit. Igaz a kisebb elváltozások csak kb. 3 nap után látszanak rajta. Iszonyatosan rosszul van, én meg rohangászok hozzá, hátha tudok valamiben segíteni, de sajnos azon kívül hogy fogom a kezét és próbálom felvidítani, hogy nemsokára jobban lesz, nem tudok semmit tenni. Kapja a gyógyszereket és remélem hamarosan hatása is lesz ennek.
Ja, és mindjárt itt van Karácsony. Valahogy most ez sem tud feldobni, tiszta ideg vagyok. :((
2007. december 15.
Gyerekszáj :)
"Danika, nagyon ügyes vagy, de nem annyira mint én!" Jól megdícsérte, nem? :)))
Este pedig Danika beszélgetett az anyukámmal.
- Mamó, a Papó is lázas volt?
- Igen kicsim.
- És neki is a kádban kellett ülnie?
- Igen.
- Adtál neki játékot?
- Nem.
- Háááát, ő már nagy!
Christmas Fairy Elf kereteben...
Majd teszek fel képet róla akkor is, ha a helyére kerül.
... és keretezve ... :))
2007. december 12.
A keretezőnél jártam... ;-))
Summa summarum a három képért egy vagyont fogok otthagyni, de nagyon szépek lesznek (remélem). A tündérke főleg. Bementem, megláttam a keretét és utána hiába próbáltam magamat eltéríteni tőle, nem sikerült. Ez van... Meglátni és megszeretni... Pedig akkor még csak szét sem néztem. Egyszerűen ott volt az asztalon. :)))
2007. december 6.
Tádádádám!!!! Kész a tündérkém! :)))
2007. december 4.
Christmas Elf Fairy 3.
Lányok igazából hogy kellene ezeket felvarrni? Én x-ekkel csinálom, mert akkor nem mászkál el és amúgy is annyira kicsi a hely.
2007. november 29.
Juhéééé, sikerült!!! :)))
Ma bősz bökögetést fogok véghezvinni, végre lelkiismeretfurdalás nélkül vehetem kezembe a Christmas Fairy-t. Olyan rossz volt, hogy napokig maximum 1-2 szál elvarrása fért bele az időmbe, az is alig-alig. Most hétfőig lazítok egy kicsit, aztán megint bősz tanulás következik.
2007. november 22.
Christmas Elf Fairy 2.
2007. november 20.
Mirabilia - Christmas Elf Fairy
Na, szaladok is tanulni, mert ha minden igaz 29-én vizsgázok (írásbeli és szóbeli is lesz), de utána 1 napot tuti csak a hímzésnek meg a csavargásnak fogok szentelni. Olyan rossz, hogy csak kb. 20-30 percet tudok bökögetni pihenésképpen naponta, mert estére meg már csak beájulok az ágyba. De most ennek az ideje van, ez is elmúlik hamarosan, csak ki kell tartani addig.
2007. október 8.
Itt tartok most...
2007. szeptember 26.
Zajlik az élet
Végre itthon van az Anyukám, hazaengedték a kórházból. Majdnem 1,5 hónap volt, mire nagyjából rendbejött a stroke után, de kb. 2-2,5 havonta infúzióra kell majd járni. Ez van. De annyira jó a tudat, hogy végre köztünk van. :)
Az utóbbi néhány napban nagyon hanyagolom a varrócskát. Danikám bekapott valami jó kis vírust, 3 napja lázas. Tegnap este már azt hittem túl vagyunk a nehezén, erre ma délelőtt kb. 15 perc alatt megint felszaladt a láza 39,5 fokra. Alig bírtam lehúzni. Még jó, hogy szeret pancsolni, bár a mai ötödik pancsi már igencsak keserves volt. Most alszik végre, és éppen nem lázas. Kaptunk néhány homeobogyót amik elvileg segítenek majd a szervezetének legyűrni ezt a csúnya bacit. Remélem segíteni fognak.
Nektek is sok folyamatban lévő project-etek van? Épp most számoltam össze. Hááát....
- Lanarte - Venetian Mask
- DMC - Zsiráfos kit
- Dimensions világítótorony Gergőnek (mióta a fehér háztetőt összefogta a piros fonal, azóta nem nagyon van affinitásom hozzá)
- egy pillangós kép (csak kontúrozni kellene. No nem a minta szerint, én igénylem rá.)
- DHC - Rouge 7 (a lila anyagra (ez legalább halad(na) ha tudnám csinálni)
- Anyunak a piros rózsa (tűgobelinnek hímzem már kb. 1,5 éve)
- Lion Cubs
- Hardangeres terítő - "csak" vagdosni kellene már, de sokat
És mindezeken kívül még várakozik a szekrény mélyén néhány kit is. (Bucilla - The White Shawl, Dimensions - Sámán /bocsi de nem tudom a pontos nevét és most nem tudok kotorni sem/ és két Candamar kit.) Szóval volna mit varrókázni, mégis folyamatosan keresem az újabb áldozatokat. Ez már kóros, nem? :)))
2007. szeptember 21.
Ez a festés...
Nem bírtam ki, pamacsolnom kellett újra egy anyagot. Izgatta a fantáziámat, hogy ugyan milyen lenne egy lila alapon fehér hímzés. A lelki szemeim szerint csodaszép, de a valóság sokszor nem igazán egyezik az elképzelésekkel, így gondoltam kipróbálom. Levágtam egy darabka Zweigart Lindát és nekiestem. Elsőre sajnos nem lett olyan amilyennek elképzeltem, úgyhogy száradás után kapott még egy kis festéket. Ilyen lett.
Már el is kezdtem rá hímezni. Jó haladós, de azt hittem sokkal kisebb ez a minta első ránézésre.
2007. szeptember 17.
Újra itt...
A méhecske már nagyon régen ki volt nyomtatva, csak nem tudtam mire használjam fel. Kapóra jött, hogy a Tücsikék ovis csoportját pillangóról átkeresztelték Méhecske csoportra. Az adatrögzítéskor történt állítólag egy kis sajthiba. :)))
Úgy tűnik, most az RP korszakomat élem. Egyre jobban bejönnek ezek a monochrom, max. multicoloros minták. A Heart végül ajándék lett a gondozónéninek, az augusztusi zűrzavarban nem tudtam semmi értelmeset kitalálni neki, így becsomagoltam azt pár aprósággal egyetemben. Ez a két szivecske pedig most készült, bár a rózsaszínnel nem igazán vagyok elégedett. Azt hiszem nem a fehér színt kellett volna hozzá választani, sokkal mutatósabb lenne a 115-ös multicolor DMC-vel ez is. Na majd legközelebb. Viszont beszereztem ma por Colombus textilfestéket is (Szegeden a Mérey utcában szinte minden szín fellelhető), egyenlőre csak az alapszíneket, de már semmi sem állhat az alkotás útjába. :))))
2007. augusztus 28.
Ragadós?
PIF nekem Ninától :)))
2007. augusztus 27.
És folytatódott a 7 csapás...
Szóval az úgy volt, hogy augusztus 1-jén reggel arra ébredtünk, rosszul van a párom, Teljesen felborult a cukra és a vérnyomása is. Mentőt hívtunk és rohantunk vele a Klinikára. 3 napig nem aludtam, ott virrasztottam mellette, mert akkora volt a baj. Pár órára hazarángatott ugyan a család, de max. 1 órákat bírtam beájulva aludni a kimerültségtől. Aztán szerencsére elmúlt a veszély, és igyekeztünk minél jobban helyrehozni a károkat. Az orvosok azt mondták, csoda hogy nem kapott agyvérzést a 300-as vérnyomásával. 13-án hétfőn végre hazajöhetett Ez egy hétfői nap volt.
Csütörtökön megint mentő, az Anyukám kapott egy enyhébb stroke-ot. A harmadikat. Látszólag "csak" a beszédközpontját érintette egy kicsit, 1,5 nap után haza is engedték a kórházból sajnos. Se CT, se MRI csak egy EKG és vérvétel. No comment....
Akkorra már én is influenzás lettem, de olyan szinten, hogy 4 napig felkelni sem bírtam, csak izzadtam a 39 fokos lázammal, aztán az antibiotikum segített.
Végre kedden ki tudtam mozdulni otthonról, gondoltam elmegyek a páromért munka után, mert nem nagyon szeretem még ha vezet. Azt mondja nem igazán érzi jól magát. Ok, akkor mérd meg a vérnyomásod! 200/120, ami azért egy csöppet sok. Irány a Klinika. Az Ambulancián nemigen akartak szóbaállni velünk, hisz nem a mentő hozta be a beteget. Brrr... Na akkor lettem én igazán erőszakos. A nővér volt szíves kiosztani a fejemet, hogy minden ágyon beteg fekszik, csúcsra járnak. Majd ha szabadul fel ágy, akkor foglalkoznak velünk. Jó mi? És tudjátok, kínomban már elkezdtem az ügyeletes orvost keresni, hogy nagy balhét csinálok, amikor a portás bácsinak elsírtam a bánatomat. Ugyanis aug. elején is így kezdődött, és nem nagyon volt kedvem azt a horrort végigcsinálni még egyszer, ha nem muszáj. A portás bácsi megígérte, hogy megpróbál segíteni, be is ment az Ambulanciára, ahova csodák csodája 2 percen belül be is hívták Tamást. Akkor már 220 volt a vérnyomása. Hiába, a hierarchia... Summa summarum, este 10-kor szabadultunk, a Nagyiék meg szegények megint rendezhették a gyerekeket. Ebben a hónapban nagyon sokat kellett őket igénybe vennünk, de annyira rendesek, aranyosak. Meg az egész család nagyon segítőkész.
Már azt hittem vége, de Anyu elkezdett hányni, amit valamiért elnyögtem a sógórnőmnek. Ő orvos. Közölte, hogy azonnal hívjuk a mentőket, mert ez nagyon nagy bajnak is lehet a jele, az előzmények ismeretében. A Neurológiai Klinikán erre rá is erősítettek, megint versenyfutás az idővel... Ez most csütörtökön volt. CT, kiderült csak nem volt annyira enyhe az a stroke, pici, de annál kellemetlenebb kárt okozott. Iszonyatos hányingert és szédülést. Szerencsére ma már ott tartunk, hogy annyira nagyon már nincs hányingere és egy picikét tud már ücsörögni is, de felkelni nem.
Ja, és a mai napunk... Mivel a Párocskámnak vállban egy csöppet szűk volt a szegedi MRI, keresnem kellett egy olyat az országban, ami nyitott. Mire nem jó az internet? Be is jelentkeztünk, elmentünk Kistarcsára, csak éppen azt felejtették el előre közölni, hogy egy vasálarc szerű valamit tesznek a fejére, és abban kell kibírnia 40 percig. Ha tudjuk előre, lehet nem sokkolta volna, mert bevesz előtte egy nyugtatót és egyáltalán, felkészül lelkileg rá. Így viszont pánikrohamot kapott, ez a vizsgálat is elmaradt. Szegényt nagyon megviselte a dolog, hiába mondogattam én Neki, hogy ennél nagyobb baja nem legyen. Ez van.
Most éppen alig látok ki a fejemből, végigvezettem az egész napot. Életemben nem vezettem egyszerre ennyit, max. a városban közlekedtem mostanában.
Ennyi a mi kis kálváriánk. Remélem, most hogy leírtam, véget is fog érni. Már nagyon a tűrőképességem határán vagyok, bár igyekszem tartani magamat.
2007. július 30.
Zűrös hétvége
Volt egy kis esemény a hétvégén, amit azért ki tudtam volna hagyni. Bölcsi után lementünk a játszótérre a Tücsikkel, hogy megvárjuk Apát. Ő telefonált, hogy mégsem jön, mert megy és megmasszíroztatja magát. Jó, akkor még játszunk egy kicsit és utána hazamegyünk. Elkezdem összeszedni a gyerekeket, Peti után Danikát, de Peti nem fogadott szót, felment még egyszer a mászókára, a lecsúszós rúdnál elvesztette az egyensúlyát és leesett. Fejre. Ömlött a vér a fejéből, azt sem tudtam hova kapjak, de az ott lévő Anyukák nagyon rendesek voltak, mert amiben tudtak segítettek.
Telefonáltam Apának, hogy hagyjon ott csapot-papot, mert a gyerekkel rohanni kell a sebészetre, akkora a sebe. Be a kocsiba, irány a Gyerekklinika. Mire odaértünk, Petike összerókázta magát. Mivel mikor bementünk felvetette magát, én is teljes rókamókában díszelegtem, de kit érdekelt ilyen apróság...? Diagnózis az összevarrásra váró seben kívül az agyrázkódás, és minimum 48 óra megfigyelés. Nagyon bátor kisfiam van ám! Egy mukkanás nélkül tűrte, hogy beadják neki a fejbőrébe az érzéstelenítőt, majd megtisztítsák és összevarrják a sebét. Ezután kapott egy kórházi pizsit és irány a Sebészeti Klinika, ahol teljes hasi ultrahangot és koponyaröntgent csináltak neki. Szerencsére az égvilágon semmit nem találtak. Ott voltunk 2 éjszakát, de szerencsére úgy tűnik semmi egyéb sérülése nincs, így hazajöhettünk "szabadságra", csak holnap reggel kell majd visszamenni vele ellenőrzésre.
Én pillanatnyilag nem magyon látok még ki a fejemból, mert csütörtök óta vasárnap éjjel aludtam először egyrészet mert nem volt hol, de leginkább mert a gyerek minden rezdülését árgus szemekkel lestem, nehogy valami baj legyen. Nem kívánom senkinek ezt a néhány napot.
2007. július 26.
Egy kis közvélemény kutatás
2007. július 16.
Venetian Mask 3.
2007. július 14.
Bibione
Szóval, hazaértünk Bibionéból. Nagyon klassz volt a nyaralás, még a tengerbe is bele tudtam menni, hála a gyerekeimnek, mert nagyon megbátorodott mindd a három. Ahhoz képest, hogy Gergő mennyire félt a hullámoktól és a víztől, az utolsó napon már karúszóval evickélt, és nem lehetett kiszedni a vízből. Azt szerettem legjobban, amikor az esti sétálás, zsetonozás után hazaértünk, és Gergővel lementünk megnézni a tengert (az ikrek nem akartak jönni, így lett egy kis külön programunk, amit nem is bántam), és beszélgettünk egy kicsit a tengerparton. Egyébként pancsolásból állt szinte minden napunk. :))) Petike életveszélyes a vízben, nagyon figyelni kell rá. Már azt is meg akarja mutatni, hogy kell belebújni és bálnát játszani. Ezt Apától és Gyuri bácsitól tanulták, ők csiklandozták egy picit a lábukat a víz alá bukva. Szegények, nem győztek levegő után kapkodni, a sok repetázás után. Folyamatosan ezt hallották: "Apa, csinálj nekünk bálnát!":)
Varrogatni nem nagyon tudtam, csak amikor a gyerekek aludtak, de bevallom a tavalyi tapasztalatok alapján csak a hardangeres terítőmet vittem magammal, abban nem kellett a színekre figyelni, akármikor el tudtam hajítani, ha megjelent valamelyik gyerek félkómásan az álmosságtól. Eddig jutottam vele...
2007. július 3.
Végre....
PIF - Pay It Forward
Azt hiszem, ez lehet az alapja a külhonokban működő PIF (Pay It Forward) akcióknak.Nem kellett sok, hogy én is úgy gondoljam részt szeretnék venni benne. Elolvastam, és nagyon tetszik az ötlet. A lényeg: kapni jó, de adni mégjobb! Az apró örömök minden hétköznapot ünneppé tesznek.
A lényege:
I will send a handmade gift to the first 3 people who leave a comment on my blog requesting to join this PIF exchange. I don't know what that gift will be yet and you may not receive it tomorrow or next week... LOL... but you will receive it within 365 days, that is my promise! The only thing you have to do in return is pay it forward by making the same promise on your blog (or - in your life - if you happen to be blog-less).
Az első három ember, aki jelentkezik itt, megjegyzésben a blogomon és ő is kiteszi ezt a felhívást a saját blogján: küldök neki saját készítésű ajándékot. Nem tudom, milyen ajándékot fog kapni, és ne várja, hogy holnap, vagy a jövő héten megérkezik, de az elkövetkezendő évben biztosan érkezik egy kis csomag tőlem. Az egyedüli dolog, amit kérek érte: te is tedd meg az ígéretet a blogodon (vagy a való életben, ha nincs blogod), add tovább a jótettet.
Aki belefért az első három megjegyzésbe, az küldjön egy levelet az edelweisshu@gmail.com címre a címével, ha van, akkor a blogcímével együtt.
Senki sem jelentkezik? :((((
Akkor majd én választok... ;))
2007. június 20.
Venetian Mask 2.
Kezdem megszokni a keretet is, bár egyre jobban azon gondolkozok, milyen lábat kellene alkotni hozzá. Kicsit macerás a térdemen megtámasztva varrókázni. Már a le-fel bökögetést is egész jól megszoktam, pedig milyen sokáig öltögettem simán. A dim csészikénél tértem át erre a módszerre, nagyon szépre akartam csinálni, és voltak olyan részei a mintának, ahol meg kellett feszíteni az anyagot, hogy szép legyen a végeredmény.
2007. június 18.
Nagy projectek és egyéb finomságok
Haladtam a Lion Cubs képpel is, most itt tart. Ez is egész haladós, ha van az ember lányának ideje nekiülni varrócskázni.
És nagy az én sikerélményem. :))) Kaptam a páromtól kb. 2 hónapja egy hortenziát, ami kb. 2 hete elkezdett nagyon tönkremenni. Imádom ezt a virágot, így sajnáltam kidobni. Kitettem az erkélyre, hátha magáhoztér egy kicsit. Tegnap este locsoláskor tűnt fel, hogy tele van rügyekkel, meg ici-pici levelekkel. El is rohantam ma a kertészetbe, hogy vegyek neki földet, és átültettem. Annyira örülök neki, hogy megtaláltam a helyét, és lesz egy ilyen csodaszép növénykém. :)))
2007. június 15.
Venetian Mask 1.
Egy kicsit más... Anno kaptam valakitől egy Faberge-tojásos mintát, de sajnos az is elveszett a winchesterem tartalmával együtt. Nincs meg véletlenül valakinek? Az is kb. ez a kategória volt nagyság ügyileg.
2007. június 14.
Tervek és folyamatban lévő projectek
2007. június 13.
RP - Heart kész :))
Kész a szivecskés RP-m. Sokkal jobban tetszik, mint a képen. Arról nem is beszélve, hogy ilyen gyorsan még egy művem sem készült el. Lehet alkotok majd ilyen stílusú képeket még. Holnap átöblítem, keményítem, vasalom és mehet a keretezőhöz. :)
A nagy dilemma...
Szívem szerint mind a 2 képnek nekiugranék, de akkor sosem lesz készen egyik sem, úgyhogy első a Venetian Mask, a következő pedig a pillangó lesz. Lányok, aki már kihímezte... Mennyire haladós ez a lanarte kit?
2007. június 11.
HAED őrület :)
2007. június 9.
Virágzik a Tisza
2007. június 8.
RP - Heart
Lányok, aki hímzett már RP mintát... A backstitch hány szálas? A leírásában nincs benne, csak az, hogy az x-ek 2 szállal hímzendő, de nekem valahogy a 2 szál a vonalakra olyan vastagnak tűnik. Szerintetek? Help me, please!!
És még valami... Nektek kinagyítja a képet ha rákattintotok? Mert nekem nem akarja valamiért, de csak az újabb feltöltéseket.
2007. június 7.
Csipet csapat
Annyira édesek a gyerekek. Ma is kaptam Danikámtól virágot. Olyan aranyos, ahogy szalad virágot szedni, hogy örömet tudjon vele szerezni. Még azt is megmondja, melyik vázába tegyük bele azt az 1 szál kis kamillát. :)
Petike meg térül-fordul, és ugrik a nyakamba, hogy "Szeretlek Anyuci!". Imádom őket! Iszonyú nehéz volt eddig és biztos nem lesz sokkal könnyebb ezután sem, de ezekben a pillanatokban feltöltődök energiával és szeretettel is. Nagyon jó érzés, amikor igyekeznek ők is visszaadni azt, amit kaptak tőlünk. Meg még lehet többet is. Fenntartások nélkül tudnak szeretni, és ez fantasztikus dolog.
Gergőkém is egy tündér, bár sokszor jól titkolja. Sokszor egy kis rakoncátlan lovacskára emlékeztet. Azt hiszem most van nála az egyik dackorszak. Semmi sem jó, és nagyon észnél kell lenni, ha le akarjuk szerelni az akaratosságát. De ettől eltekintve nagyon érzelemgazdag és kedves kisfiú. Ezt meg kinövi (remélem).
Design-váltás
2007. június 3.
Új tervek
2007. május 30.
Fonalfestés és egyebek ;)
Alkotás a gyerekekkel