2007. április 5.

Kicsi síbajnokom :)))

Már csak egyet kell aludni, és jön haza a kisfiam! :))))

Mondják a Nagyiék, hogy nagyon ügyes a kis csibész. Az oktató nagyon meg van vele elégedve. Tegnap voltak a kék pályán, és felvitte a piros pályára is a gyereket. Simán le is jött rajta. Jó kis hosszú pálya, 2100 méter hosszú. Facsarni lehetett a ruhájából a vizet, de megcsinálta. És amiért különösen büszke vagyok rá, hogy nem nyafog, nyűgösködik, hanem csinálja amit mondanak neki. Mostanra már biztos eljutott arra a szintre is, hogy élvezi a síelést, a siklást a hegyről lefelé.

De én akkor is az Anyucija vagyok. Most is csomóban áll a gyomrom. Hiába no, aggódok érte, féltem a kisfiamat. Megnyugodni úgyis csak akkor fogok, ha már a karjaimban tarthatom épen, egészségesen....

1 megjegyzés:

Rita írta...

Szia!
Miért nem síelsz vele? Botikám is idén kezdte, itthon volt 5 órát a Fogarasi sísuliban, aztán Mölltallon irány a piros pálya, most már alig bírom utolérni! De mindig ott vagyok mögötte, így azért megnyugtató!
A gyerekek egyébként nem is tudnak nagyot esni, annyira alacsony a súlypontjuk, úgyhogy nyugi!

Vendégkönyv / Guestbook

Garázdálkodjatok benne nyugodtan. Köszönöm a bejegyzéseket! :))