2008. július 28.
Búcsúzom egy kicsit...
Holnap reggel megszállnak bennünket a festők. Az egész lakást kifestetjük és az ajtókat is mázolják a mesterek. Már hadiállapot uralkodik itthon. Minden lefóliázva, összecuccolva, de a net még megy, csak azt nem tudom meddig. Ne tudjátok meg, hogy a három minimanónak mennyire sikerült lelaknia 4 év alatt a lakást. Van ahol még a tégla is kilátszik és iszonyú sok a kalapácsolás nyom és egyéb sérülés is. Hiába, nem tudtam egyszerre 3 helyen lenni. Remélem tényleg készen lesznek 2-3 nap alatt és a gyerekek is betartják amit ígértek, vigyázni fognak mostmár hogy szép maradjon az otthonunk. :)
2008. július 26.
Gyöngyök 2.
Úgy nézem nem menekülök már, nagyon piszkálják a fantáziámat ezek az apró kis mütyűrök, amiket gyöngyöknek nevezünk. Felkutattam az itthoni készletet és a Szegeden fellelhető dolgokat (mit mondjak, elég gyér a választék a minőségibb dolgokból) és nekiindult a fantáziám. Találtam a neten néhány csodaszép fűzésmintát, gondoltam kipróbálom mit tudok kihozni belőlük.
Fűztem egy csomó alapelemet, ezekből ha minden igaz egy ülbevalóból, karkötőből és nyakláncból álló szett készül majd. Elsőre fülbevaló ügyileg ez sült ki belőle, de nem igazán tetszett a végeredmény (a kicsi az alapelem). Le is bontottam. Közben Kata hogy cukkoljon egy kicsit, mondta hogy ha nekem nem tetszik küldjem el neki. Biztosan nem gondolta komolyan, de én annyira örültem neki.
Meg is kapja, csak egy kicsit átalakítva, mert olyat én még nem adtam ki soha a kezemből, ami nekem ne tetszett volna. Ilyesmit még nem is ajándékoztam eddig, de majd most. Ezt én is szívesen viselném, remélem tetszeni fog Neki is. Kata, lehet lesni a postás bácsit. :)))
2008. július 22.
Gyöngyök...
Azt hiszem engem is utolért a gyöngyitisz és jó alaposan megfertőződtem. Ezt a nyakláncot már jó régen fűztem, amikor a Tücsikéket vártam és a nagy hasamtól már nemigen fértem hozzá szinte semmihez az asztalon. A gyöngyös tálka meg jól elvolt a pocakomon, amíg valamelyik Tücsike nem rugott bele egy jó nagyot. Azóta sem fűztem gyöngyöt. :)
De majd most... Belebotlottam egy szögletes medál mintájába itt, amibe egy pillanat alatt beleszerettem. Hiába, ha valaki elcsábul... A maradék teklám meg pont elég is volt hozzá. Vért izzadtam mire megfűztem, de első darabnak szerintem negyon szép lett. :))
2008. július 19.
Nyaralás alatt
... amíg a gyerekek aludtak követtem el ezeket a dolgokat. Nem valami sok, de örültem hogy egyáltalán volt egy kis időm tűt venni a kezembe.
Ezt a zsiráfbébit még anno kitben vettem meg, azóta is keresem a testvérkéit. Ha esetleg valakinek meglenne... Elég nehezen lett készen, mert nagyon nem szeretek 1-2 szemeket hímezni egy színből. Meg is látszik a hátulján, azt inkább nem mutatnám meg, ha nem baj. :))
Igazából akkor haladtam vele elég sokat, amikor a klinikán vártunk Tamással a szívkatéterre. Ő volt a második napi hímzésem. Ja, és a szöveget a család leszavazta, így nem került rá a képre.
Ezt a zsiráfbébit még anno kitben vettem meg, azóta is keresem a testvérkéit. Ha esetleg valakinek meglenne... Elég nehezen lett készen, mert nagyon nem szeretek 1-2 szemeket hímezni egy színből. Meg is látszik a hátulján, azt inkább nem mutatnám meg, ha nem baj. :))
Igazából akkor haladtam vele elég sokat, amikor a klinikán vártunk Tamással a szívkatéterre. Ő volt a második napi hímzésem. Ja, és a szöveget a család leszavazta, így nem került rá a képre.
Heni kérdezte milyen testvérkéi vannak ennek a kis zsiráfbébinek. Ők lennének azok:
Tényleg, nem is mondtam még... Az Anyukámnak megcsinálták végre az egyik szemén a szürkehályog műtétet és úgy tűnik egész jól sikerült (kopp-kopp). Annyira örülök, hogy végre valami jó is történik vele. Majd valamikor később folyt. köv. a másik szemével is.
Ebbe a madárkába pedig az egyik Mango Praktique kiadványban szerettem bele. A kéket lecseréltem, mert épp nem volt az a szín itthon amilyen kellett volna hozzá, halogatni meg nem akartam. Kerestem egy hasonlót. Mire nem jó a színkártya... ;)
(A félreértések elkerülésére, ez egy kész mű ám! :)))
SnapShots
Lányok, feltettem a blogomba ezt az elemet. Ha zavar benneteket, szóljatok nyugodtan. Kíváncsi vagyok beválik-e...
Most pedig megyek fotózni, este mutogatni akarok ezt-azt. ;)
Most pedig megyek fotózni, este mutogatni akarok ezt-azt. ;)
2008. július 17.
Üveggolyó
Én is kaptam egy üveggolyót Henitől. Íme ami nekem eszembe jut ezekről a betűkről...
Judilla, ugye nem haragszol, ha továbbgurítom neked? :)
A: Anya, alma, álom
B: béke, barna
C: cica, csillag
D: dráma, darázs
E: este, emlék, elme
F: fű, fa, fény
G: gyermek, golyó :)
H: ház, hamis
I: igazság, illékony
J: jószándék, játék
K: kép, keret
L: lámpa
M: Mamuska (a nagymamám), mese, melódia
N: Nagyi
O: olvasás, okosság (ahogy a gyerekek nevezik az infókat)
Q: quiz
R: remény
S: só, szín
T: téma, trend
U: új, udvar
V: varrócska
X: xszemes
Y: passz, ilyet nem ismerek
Z: zene
2008. július 3.
Kopp egy nagy kavics...
A múlt hétvégénk elég izgalmasra sikerült...
Aztán este 8-kor szólt az orvos, hogy bocsi, de ma nem tudják megcsinálni a vizsgálatot, mert beesett egy csomó akkut eset, ami ugye elsőbbségt élvez (ezt meg is értem) és elromlott az egyik gépük. Ha nagyon ragaszkodik hozzá, akkor a hétvégére saját felelősségére hazamehet a kedves beteg. Természetesen ragaszkodott hozzá. Vasárnap este kellett visszamenni neki.
Az úgy kezdődött, hogy a párom orvosa kitalálta, hogy jó lenne diagnosztikai okokból csinálni neki egy szívkatéterezést. Potom 1,5 hónapra kapott is időpontot péntekre. Reggel fél 8 körül bevonult a drágám talpig gyomorgörcsben - ott kellett vele maradnom, mert folyamatosan hergelte magát - és elkezdtünk várni a sorára. Persze a betegek egymást hülyítették kinek milyen tünete van és milyen nagy baja... Alig győztem elterelni a figyelmét. Hordtam neki az újságokat és próbáltam szóval tartani. No meg közben hímeztem kb. 10-18 óráig. Azért csak addig, mert elfogyott a hímeznivalóm. Amikor reggel elindultunk, nem gondoltam, hogy estére készen lesz a Celtic Heart. Mert mi máson is dolgozhattam volna a Kardiológián. :))
Azért érdekesek az emberek. Volt aki a csodájára járt hogy milyen szép, mások meg úgy néztek rám, mintha UFO lennék és tették a megjegyzéseket. Mondjuk ez cseppet sem érdekelt, de megérne egy tanulmányt megfigyelni az emberek hozzáállását dolgokhoz... Ja, és közben rágták a körmüket, hogy mi lesz a vizsgálatuk eredménye. Én pontosan ezért vittem magammal a varrócskámat. Egyrészt mert szeretek hímezni, és így ki tudtam használni ezt a "holt" időt, másrészt nagyon jó nyugtató. Többet ér mint néhány bogyó. Mutatom is mit alkottam..
Aztán este 8-kor szólt az orvos, hogy bocsi, de ma nem tudják megcsinálni a vizsgálatot, mert beesett egy csomó akkut eset, ami ugye elsőbbségt élvez (ezt meg is értem) és elromlott az egyik gépük. Ha nagyon ragaszkodik hozzá, akkor a hétvégére saját felelősségére hazamehet a kedves beteg. Természetesen ragaszkodott hozzá. Vasárnap este kellett visszamenni neki.
Hétfőn megint leadtam a gyerekeket a Nagyiéknak és mentem be én is, mert nem lehetett tudni mikor fog sorbakerülni. Persze felszerelkeztem varrócskával is. Vittem az a DMC készletet, aminek már jó ideje nekikezdtem, de a sok pici folt miatt nem nagyon akart haladni, pedig olyan jó lenne kitenni a Tücsikék szobájába. Mit mondjak, ez is szépen haladt kb. 9-től 16 óráig, ugyanis akkor kellett lemenni a vizsgálatra. 5 órára végzett is. Szerencsére nem találtak nála semmi jelentősebb dolgot, de rendszeresen kell majd járni ellenőrzésre.
Aztán visszamentünk és folytattam a varrócskát este 8-ig. Akkor elrontottam egy helyen és besokallottam, ráhagytam.
10 órakor jöhettünk haza. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire nagy élvezet lehet lezuhanyozni és végre ágyba zuhanni. :)))
A gyerekek másnap reggel versenyt örömködtek, hogy itthon van Apuci, mikor Petike felfedezte, rohant elmesélni Danikának is, ezzel ébresztette.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)