2008. február 2.

Végre itthon...

Tegnap délelőtt hazaengedték Danikámat. Még szerencse, hogy már elindultunk érte és a doktornéni nem akart ellentmondani magánar, mert sikerült neki hazajövetel előtt még előadni egy róka-mókát. Olyan kis boldog volt, hogy hazajöhet. Teljesen feldobódott, de nekem sem kellett sok, hogy elsírjam magamat.


Miután hazaértünk közelharcot vívtam a grízes tésztával. Sosem készítettem még ilyet, és nagyon megszenvedtem vele. A végeredmény millió kavics nagyságú és keménységű gombócka lett. Megkérdeztem az anyósomat mit csináljak vele, ő mondta hogy próbáljam meg egy tepsiben betenni a sütőbe, szét fog esni. Persze hogy nem esett. Aztán besokalltam és az aprítógép segítségével megoldottam a dolgot. Olyan gyönyörűre ledaráltam, hogy csak na. Még finom is lett. Nehogymár kifogjon rajtam holmi grízestészta!

2 megjegyzés:

Clinique-Bogi írta...

Örülök, hogy végre otthon gyógyulgat a legényke. A rémegyszerű grízes tésztából meg csináltál egy bonyolultat. ;-)
(A lányaimnak az oviban mondták, hogy darás tészta, ők meg mondták, hogy nem kérnek, mert a darázs az szúr. :-D )

carol31 írta...

Örülök, hogy otthon van a kis drága! Gyógyulgassatok, erősödjetek. Enyémek is lassan kezdenek elemükben lenni. :-) A grízest láttam lelki szemeim előtt, de tök jól megoldottad! :-))))

Vendégkönyv / Guestbook

Garázdálkodjatok benne nyugodtan. Köszönöm a bejegyzéseket! :))