Mivel szombaton biztos nem lesz rá lehetőségem, hogy hímezzem a csajomat, így nekiestem tegnap és ma. Elég nagy egybefüggő felületek vannak benne, így elég jól haladtam is vele. Igaz nincs villámtűm, de elégedett vagyok magammal. Egyszer csak készen lesz. :))Kezdem megszokni a keretet is, bár egyre jobban azon gondolkozok, milyen lábat kellene alkotni hozzá. Kicsit macerás a térdemen megtámasztva varrókázni. Már a le-fel bökögetést is egész jól megszoktam, pedig milyen sokáig öltögettem simán. A dim csészikénél tértem át erre a módszerre, nagyon szépre akartam csinálni, és voltak olyan részei a mintának, ahol meg kellett feszíteni az anyagot, hogy szép legyen a végeredmény.









Azt hittük a végét járja, mert nem nagyon tudott mozogni sem. És akkor elkezdett kibújni a bábjából. Még sosem láttam ilyet, főleg nem kb. 20 cm távolságból. Csak azt sajnálom, hogy nem volt nálam a fényképezőgép, de majd holnap. Olyan jó lenne megörökíteni, annyira ritkán lehet ilyesmit látni.




