Tarot

Én is megcsináltam. Mit szóltok hozzá? :)))

You are The Star

Hope, expectation, Bright promises.

The Star is one of the great cards of faith, dreams realised

The Star is a card that looks to the future. It does not predict any immediate or powerful change, but it does predict hope and healing. This card suggests clarity of vision, spiritual insight. And, most importantly, that unexpected help will be coming, with water to quench your thirst, with a guiding light to the future. They might say you're a dreamer, but you're not the only one.

What Tarot Card are You?
Take the Test to Find Out.

Régi projectek...

Kész a Dim csészike! Hurrá!!! :)))) De nem mutatom ám még meg, mert az Anyukám is erre szokott néha tévedni, és nagyon nem szeretném ha készen meglátná. (Mintha másét nem látta volna :) Mindegy, keretezve fogom csak közszemlére tenni majd, ha már megkapta.

A kisoroszlánok is köszönik jól vannak, szépen alakulnak. Nem tudom ugyan felvenni a versenyt Ralina tempójával (meg nem is akarom), pedig olyan jó lenne nekem is egy jó kis önjáró villámtű. Móni, félelmetes milyen gyors vagy! :)))

Előbányásztam a szekrényből a régebben nagy felbuzdulással elkezdett, aztán félbemaradt hardangeres terítőmet. Már el is felejtettem, milyen jó kis haladós ez a technika. Arról nem is beszélve, hogy nagyon mutatós. Imádom ezeket az áttőrt csupa fehér kézimunkákat. Olyan kis elegánsak, arról nem is beszélve, hogy igazi díszei a lakásnak.

Ilyen lesz ha készen lesz, csak teljesen fehér:

És itt tartottam 2 napja:

Aprókák...

Végre csináltam magamnak egy klassz kis ottótartót. Igaz nem xszem, hanem blackwork megvariálva franciacsomók tömkelegével, de nekem nagyon tetszik. Még rá kell aplikálnom valahogy egy kis hurkocskát, hogy be is lehessen normálisan csukni. Van hozzá egy kis tűpárna szerűség is, előtanulmány a dim csészike cording-jához... :))


Készen lett Gergő Némójának keretezése is. Nekem nagyon tetszik. A bácsi nagyon szépen dolgozott.

Oroszlánok...

Végre sikerült képet csinálnom a kisoroszlánok anyagáról. Ilyen a teljes anyag. :))

Blogolók hagyománya 7.

Judilla kérdése

"Ki hogy van megelégedve a hímzése fonákjával?"

Nem igazán vagyok vele elégedett. Amíg az apró 1-2 szemeket nem kezdem hímezni, addig csak-csak kinéz valahogy, de a kontúrozásnál végleg elcsúnyúl. Inkább nem is mutatom meg. Azért igyekszem ám... :)

Blogolók hagyománya 6.

Évi kérdése

"Milyen dolgok vannak jelen pillanatban az asztalon, ami hímzéssel kapcsolatos?"

Bevallom semmi. Mindig mindent el kell pakolnom a gyerekek miatt, mert imádják az ollót, a tűt és főleg a szép színes fonalakat. Arról nem is beszélve, hogy ha be is akarom fejezni azokat a dolgokat amiket elkezdtem, lehet a mintára is szükség van hozzá. Viszont ők nagyon szeretnek vágni, ragasztani és rajzolni is. Szóval életveszélyes bármit az asztalon hagyni a kincseim közül. Általában csak este szoktam szétpakolni, de akkor nagyon. :)))

Nem bírtam ki...

Megfogadtam, hogy nem teszem, de nem bírtam ki. Teljesen besózódtam a Lion Cubs anyagától, egyszerűen össze kellett szednem hozzá a fonalakat. Annyira gyönyörűek az anyagon. Majd megmutatom, ha hazaér a fényképezőgép Gergővel. Valahogy nem számítottam rá, hogy ekkora lesz. Mikor bejelölgettem az anyagon, akkor szembesültem vele, pedig tudtam, hiszen kiszámoltam a méretét. Sőt, neki is estem! Ezt sem bírtam ki... :)))

Na jó, azért haladtam a Dim csészikével is. A hímzés részéből már nincs is sok hátra. Aztán jöhetnek a finomságok, mint eyelet, cording, ...

Kicsi síbajnokom :)))

Már csak egyet kell aludni, és jön haza a kisfiam! :))))

Mondják a Nagyiék, hogy nagyon ügyes a kis csibész. Az oktató nagyon meg van vele elégedve. Tegnap voltak a kék pályán, és felvitte a piros pályára is a gyereket. Simán le is jött rajta. Jó kis hosszú pálya, 2100 méter hosszú. Facsarni lehetett a ruhájából a vizet, de megcsinálta. És amiért különösen büszke vagyok rá, hogy nem nyafog, nyűgösködik, hanem csinálja amit mondanak neki. Mostanra már biztos eljutott arra a szintre is, hogy élvezi a síelést, a siklást a hegyről lefelé.

De én akkor is az Anyucija vagyok. Most is csomóban áll a gyomrom. Hiába no, aggódok érte, féltem a kisfiamat. Megnyugodni úgyis csak akkor fogok, ha már a karjaimban tarthatom épen, egészségesen....

Blogolók hagyománya 5.

Zsuzsa kérdése

"A környezetetek hogyan fogadja a hímzős, keresztszemezős hobbytokat?"

Annyira érdekesek az emberi reakciól. Sokan csak annyit látnak, hogy "Hűűű, neked mennyi időd van a 3 gyerek mellett!", és az pl. eszükbe sem jut, hogy nekem az alkotó tevékenység sokkal többet ér és hatásosabb, mintha pl. nyugtatót vennék be egy zűrös napon. Mert nálunk mindig történik valami. Családom már megszokta, hogy mindig alkotok valamit. Üveget festek, akrilfestékkel maszatolok, decoupage technikával díszítek tárgyakat, és sokszor hímzek is. Főleg azt szeretem, ha a különböző technikákat keverni tudom valamiben, mint pl. most a kisoroszlános képen. Szerencsére a párom nagyon jól viseli ezt. :)))

A családomból igazán az anyukám értékeli a hobbijaimat. Büszkén mutogatja minden kis szösszenetemet (anyai elfogultság :)). Aztán olyanok is vannak, akit szerintem szintén értékelik, de túl büszkék ahhoz, hogy elismerjék. Így csak messziről epekednek, mert csak azért már nem csinálok senkinek semmit, hogy aztán a száját húzogassa. Főleg hogy fogalmuk sincs, hogy 1-1 ilyen műben mennyi munka van.

Lion Cubs Picture

Megfestettem az anyagot a kisoroszlános képhez. Jól elmolyoltam vele. Most száradt meg, de fényképezőgép hiányában csak ilyen képet tudtam csinálni róla a szkennerrel. Lehet a szélein még sötétítek rajta egy kicsit, bár ez a kép nem igazán adja vissza az igazi színeket. Íme egy kis részlet, amennyi belefért a szkennerbe... :)

Olyan hiányérzetem van...

Úgy hiányzik a kisfiam! Gergő elment síelni a Nagyiékkal, és nagyon jól is érzi magát, de annyira hiányzik. Nem mintha nem történne itthon semmi, de ott van az űr. Tudom én, hogy jól érzi ott magát, és vigyáznak rá mint a szemük fényére, vagy még jobban, de akkor is...
Viszont nagyon ügyes. Vettek neki néhány különórát, és 2 nap után már szlalomozik a sípályán a kapuk között, közben pedig énekel. Úgy tűnik lazán veszi az akadályokat. :)))

A Tücsikék meg tündérek. Most a nagy kedvenc a Tanuljuk játszva a formákat társasjáték. Még jó, hogy 3-6 éves korig ajánlják, én meg nem nagyon veszem ezt figyelembe (2,5 évesek) Úgy vagyok vele. hogy ha valami érdekli őket, akkor foglalkozzanak csak vele minél többet. Annál jobban okosodnak, fejlődnek. No meg imádnak vágni és ragasztani. Képesek akár 1 órát is elmolyolni vele. Nagyon kis alkotósak, és ennek annyira örülök. :)))


Én pedig ügyködök mindefélét. Épp most fejeztem be az anyagfestést a kisoroszlánokhoz. Olyan jó kis paszteles mindenféle színű lett. Nagyon kíváncsi vagyok milyen lesz majd szárazon, mert felélénkülnek száradás közben a színek. Arról nem is beszélve, hogy egy kék viaszos vásznas lap van alatta (a járóka alját átminősítettem festőkésbe), amin nem igazán lehet megítélni az igazi színét. Ha megszárad majd eldöntöm marad-e ilyen, vagy hozzányúlok mégegyszer.


Közben folytatom a Kinkade képet és a dim csészikét is. Most itt tartok. A Candamar kitben lévő Kreinik fonallal valami tragédia volt dolgozni, gondolom megsérülhetett, mert a sajátommal semmi problémám nem volt. Gyorsan ki is cseréltem rá.

A Dim csészikéhez használt Anchor arany fonalban viszont nagyon kellemesen csalódtam, sokkal rosszabbra számítottam, hiszen a DMC metallic ezüstjét használtam még csak eddigi hímzős pályafutásom alatt.